Hogyan működik az angol nyugdíjrendszer

Hogyan működik az angol nyugdíjrendszer

Ebben a videóban az alábbi kérdésekre kaphat választ:

• Hogyan működik az angol nyugdíjrendszer?
• Külföldi munkavállalóként mennyi idő után kaphatok angol nyugdíjat?
• Hogyan kaphatja meg a nyugdíját az, aki több európai országban is dolgozott?
• Hogyan működik a kötelező magánnyugdíj pénztár?

Nagyon sok megkeresést kapunk a nyugdíj témájával kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy nagyon sok tévhit is van ezen a területen, ezért gondoltam, hogy készítünk egy videót erről is, bár ez nem kifejezetten könyvelési terület.

A legtöbb kérdés, és a legnagyobb probléma a legendás 10 év körül forog, hiszen, ha valaki a Google-ön rákeres az angol rendszerre, akkor ez az első találat, hogy az angol nyugdíj feltétele az, hogy 10 év munkaviszonya legyen valakinek. Emiatt sokan aggódnak, hogyha 8 év után elmennek Angliából, akkor nem lesznek  jogosultak semmilyen nyugdíjra.

Ez alapvetően igaz, amit az angol kormány oldalán meg lehet találni, de nem abban az értelemben, ahogyan sokan hiszik vagy értelmezik ezt. Egy olyan angol „Mr. Smith”, aki életében nem dolgozott tíz évet, valóban nem lesz jogosult angol állami nyugdíjra. De a mi… magyarok szempontjából, ez nem kifejezetten igaz.

Tehát abba a 10 évbe beleszámít az összes többi Europai Unióban eltöltött munkaviszony is, nemcsak az angol munkaviszony konkrétan. Tehát abban az esetben, ha valaki 7 évet dolgozott Az Egyesült Királyságban, és előtte 16 évet Magyarországon, akkor összesen már jóval több, mint 10 éve van, és ezért kvalifikál az angol nyugdíjra. Az igaz, hogy ebből Anglia csak az ő saját 7 évét fogja kifizetni, arányosan. A többi részt azt a többi országnak kell rendezni, de a kvalifikációs időszaka rendben lesz. Amikor tehát a nyugdíját számítják valakinek, amikor eléri azt a nyugdíjkorhatárt, akkor minden évét, minden országban egybe fogják venni, és arányosan minden ország az ő részét állja majd ennek a nyugdíjnak.

Annak több módszere van, hogy ezt hogy fogják kifizetni, tehát előfordulhat az, hogy valaki egyszerre négy országból kap juttatást, vagy lehet azt is választani, hogy egy ország fizeti, de az egész jogosultságot, és ezt aztán a különböző országok hivatalai egymás közt elrendezik.

A nyugdíjra való igénylést mindig abban az országban kell beadni, ahol él az ember abban a pillanatban, amikor a nyugdíjkorhatárt eléri.

Tehát azok a magánszemélyek, akik az angol nyugdíj-jogosultsági időszakban Angliában élnek, vagyis az Egyesült Királyságban élnek, azoknak az Egyesült Királyságban kell elindítani a nyugdíj kérelmet. Normál esetben a nyugdíjkorhatár elérése előtt körülbelül fél évvel az angol hivatal már megkeresi ezeket a magányszemélyeket levélben, ahol bekéri az információkat, illetve közli az általuk ismert eddig információkat, és itt kell majd beadni azt, hogy Magyarországoon X év volt, Németországban Y év volt, az összes országnak az összes adatát itt kell benyújtani az angol hivatalnak, amit ők aztán a többi ország hivatalával visszaellenőriznek.

Abban az esetben, ha már nem az Egyesült Királyságban élünk a nyugdíjkorhatár elérésekor, akkor az adott lakóhely szerinti hivatalba kell beadni a kérelmet, és ők fogják az angol adatokat bekérni az Egyesült Királyságból.

Ami tehát fontos, hogyha akárcsak 1 teljes évet dolgoztunk az Egyesült Királyságban, az nem fog elveszni, az nem fog törlődni, azután, hogy elköltöztünk, hanem számítani fog az összes ledolgozott évbe. Azt, hogy ki mikor éri el a nyugdíjkorhatárt, azt le lehet személyesen ellenőrizni a government oldalán, az angol kormány oldalán, ahol a saját születési dátumunkat beírva napra pontosan kiírja a nyugdíjkorhatár elérésének időpontját a rendszer.

Ugyanígy le lehet ellenőrizni az eddig biztosítási éveket a saját ügyfélkapu belépésünkkor az angol kormány oldalán. Ezt javaslom mindenkinek, hogy állítsa be a hmrc.gov.uk oldalon, mert visszaellenőrizheti az összes eddigi kereseti adatait, és a biztosítási időszakot is.

Abban az esetben, hogyha valamilyen oknál fogva hézagok vannak a biztosítási időszakban, azt meg is lehet váltani, és ezzel plusz éveket lehet kvázi vásárolni, ami a biztosítási időszakba bele fog számítani.

A másik fontos eleme a nyugdíjrendszernek a magány-nyugdíjpénztári tagság, ami pár éve kötelező lett minden alkalmazott számára. A magán-nyugdíjpénztári beléptetést általában a munkáltatók végzik, az ő saját szerződött magán-nyugdípénztárukba, és hogyha valaki ebben valaki nem szeretne részt venni, azt külön kell kérelmezni a magán-nyugdípénztár felé. Abban az esetben, hogyha nem adjuk be ezt a kérelmet, akkor ott a magán-nyugdíjpénztárba gyűlik a saját  megtakarításunk, amihez leghamarabb 55 évesen lehet hozzárférni. Az könnyen előfordulhat, hogyha valaki munkáltatót vált, akkor a következő munkáltató egy másik magán-nyugdípénztárt használ, így lehet akár 3,4,5 ilyen magán-nyugdíjpénztári tagsága is valakinek, de ez mind kvázi egy magán megtakarítás, olyan, mintha egy bankszámla lenne, és ebből lehet több is egy magánszemélynek.

Ha szertenék, ezeket lehet kérelmezni, hogy vonják össze, és egy magán-nyugdíjpénztárnál legyen az összes befizetett összeg, de az sem jelent igazán problémát, hogyha valakinek több ilyen folyószámlája van. Ahogy már említettem a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez 55 évesen lehet leghamarabb  hozzáférni, bár ezt az egyedi magán-nyugdíjpénztáraknál meg lehet nézni, de általánosan az 55 év a jellemző.

Ha valaki ennél hamarabb elköltözik az Egyesült Királyságból, akkor sem igényelheti ennél hamarabb vissza a befizetett összeget. Viszont az összeget már külföldről is meg lehet majd igényelni, és oda is kiutalják majd.

Abban az esetben, ha valaki egyéni vállalkozó az Egyesült Királyságban, akkor az ő nyugdíját a Class II-es TB az, ami fedezi, tehát ezért fontos az, hogy valaki fizesse ezt a típusú TB-t akkor is, hogyha esetleg a jövedelemhatár alatt van, mert ez lesz az, ami kvalifikálja az évét a nyugdíj-jogosultságra majd.

A Class II-es TB-t azt csak egy adott profit fölött kötelező fizetni, azalatt önkéntesen lehet választani ennek a befizetését, ezért mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy még akkor is fizesse be ezt az egyébként nem nagy összeget, 150 font körüli összeg egy évben, hogyha az nem lenne kötelező, mert azzal meg tudja váltani az egész évet a nyugdíj-jogosultságra.

A másik gyakori dolog, ami felmerül az az, hogy egy adott magánszemély esetleg az angol nyugdíjkorhatárt még nem érte el, de Magyarországon már jogsult nyugdíjra, és ott meg is kérte azt. Az nagyon fontos információ, hogy a nyugdíj alapvetően egy adóköteles jövedelem az Egyesült Királyságban, tehát hogyha valaki külföldi nyugdíjat kap, azt be kell vallania az angol személyi-jövedelemadó bevallásába, mint külföldi jövedelem, és esetleg kelethezhet rajta adófizetési kötelezettsége is.

Az tehát, hogyha valaki Magyarországról már nyudíjat kap, az egy nagyon fontos információ az angol adózásában, és emiatt személyi-jövedelemadó bevallásra lenne kötelezett, hiszen 300 font fölötti külföldről származó jövedelem bevallásköteles az Egyesült Királyságban.

Remélem ezek az információk segítettek eligazodni az angol nyugdíjrendszerben, de hogyha bármilyen kérdésük fennmaradt, kérem keressenek nyugodtan a weboldalunkon keresztül vagy a telefonos elérhetőségeinken.